Bécs önkormányzata megjelentetett egy tanulmányt arról, hogyan lehet egy fejlett nyílt kormányzási eszköztárral rendelkező városban hatékonyan serkenteni az állampolgári részvételt a közösségi média felhasználásával. A bécsi modell friss tudományos eredményekre támaszkodik, ráadásul folyamatosan frissítik, ez már a 3.0-s verzió. A tanulmány kifejti, hogy miért fontos és hogyan valósítható meg az állami hivatalok átláthatóságának növelése, ebből pedig Budapest és az okosodni kívánó magyar nagyvárosok is sokat tanulhatnak. 

A cikk egy 2009-es amerikai tanulmány alapján készült, illetve azt egészíti ki és pontosítja számos helyen. Egy állami hivatalnak a nyílt kormányzás elérésének érdekében egy öt lépésből álló folyamatot vázol fel a kezdeti feltételek biztosításától (ez itthon is rendelkezésre kell, hogy álljon) az adatok felszabadításán (amiért az önkormányzati minimum projektünkben harcoltunk) keresztül a ma itthon még csak szórványosan jelenlévő nyílt részvétel és nyílt együttműködés kialakításán át egy ideális, általános elkötelezettségig. Ez a lépcsőfok a végcél, elérése jelenti az adott hivatal folyamatos, eredményes együttműködését a társadalommal.

A kezdeti feltételek (1) napjaink információs társadalmaiban általában adottak. Az első fázisban a kormányszerv rendelkezik egy weboldallal, ahol megtalálhatók az általános információk a hivatal működésével kapcsolatban. Ez általában törvényi kötelezettség, de a közzététel gyakran nem felhasználóbarát. A legtöbb kormányzati szerv ugyan rendelkezik hivatalos weblappal, ám az információk gyakran elavultak, nem lényegesek. Az adatok valódi nyilvánossága (2) felé történő továbblépés azt jelenti, hogy a hivatal szelektálja a társadalom számára releváns információkat és adatokat a hivatal működésével kapcsolatban így közli őket. A cikk erre egy amerikai példát hoz, de említsük meg jó gyakorlatként a magyar nagyvárosok honlapjain is fellelhető ügyintézési iránytűket, amelyek segítik a konkrét üggyel érkező állampolgárok tájékozódását.

A nyílt együttműködés (3) fokozatába akkor lép egy közintézmény ügyfeleivel tartott kapcsolata, ha a közösségi médián keresztül is nyit az érdeklődők felé. A Facebook, YouTube, Twitter, Flickr felületein a felhasználóknak lehetőségük van véleményezni a tartalmakat, ezáltal segítve a hivatal működését. Többre kell gondolnunk a minden város számára létrehozott közösségi profilnál, amely csak egyirányú kommunikációt valósít meg, de nem ösztönzi a városlakókat interakcióra. A cikk jó példaként hoz fel egy bécsi részvételi projektet, amelyben az érintettek dönthettek arról, milyen kulturális eseményeket szeretnének látni a városban, mindezt egy közösségi média kampánnyal érték el. Lengyelországban több helyen működik részvételi költségvetésamely hibái ellenére sok tekintetben túl tudott lépni az egyirányú városi PR-on, amely rendszeresen, friss információkat kommunikál, de nem jelent valódi részvételt. 

A nyílt részvétel (4) azt jelenti, hogy az egyes szervek és hivatalok egymás apparátusával tartott kapcsolatáról áthelyeződik a súlypont a közösségi kapcsolatokra: pl. felmérések, kutatások és rendszeres találkozók révén kikérik az emberek, érintett csoportok véleményét is. A cikk példaként a thegovlab.org oldal működését hozza fel, ami direkt módon az átláthatóság növelésére szakosodott, de számtalan olyan esetet említhetünk, amikor egy város maga szervezett hackathont arra, hogy működési adatait a polgárok számára is fogyasztható formára hozza. Ilyen szintű nyíltságra talán a Budapesti Közlekedési Központ működése lehet jó hazai példa, ahol a rendszeres kapcsolattartás és konzultáció mellett API-n lekérhetők és újrahasználhatók a tömegközlekedési információk. 

Az utolsó állomás az általános elkötelezettség, ami a fentieket a szervezet filozófiájának részévé teszi, vívmányait hosszú távon fenntartja és fejleszti applikációkkal és egyéb felhasználóbarát intézkedésekkel. A tanulmány szerzői kifejtik, hogy ezek a lépések szigorúan egymásra épülnek, nem ugorhatók át, hatékonytalan, rengeteg energiát és pénzt emészt fel minden olyan próbálkozás, amely nem tudatosan egymásra épített szintek útján próbálja meg elérni a hivatali átláthatóságot. Sok sikert az építkezéshez a magyar állami szerveknek, a jó gyakorlatokról önkormányzati oldalunkon folyamatosan beszámolunk.

Ha érdekel a nyílt kormányzás, olvass utána:

Köszönjük a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget Tóth Gergő önkéntesünknek.